1901-ben Daubner Béla által Orosházán alapított híres cukrászda. Jelenleg Budán nyitott üzletét Daubner György vezeti, híres elődeihez méltón. A család 1950-ben költözött Budára, ahol pár év múlva Daubner György megnyitotta és azóta sikeresen fejleszti cukrászdáját, mely mára Buda egyik leghíresebb cukrászdája.
1919-ben alapított strand a Margitszigeten található, az egyik legjobban felszerelt létesítmény, és gyönyörű környezetben található. Nem csak egyszerű strand, hanem termálvizes medencékkel, hullámfürdővel, óriás csúszdákkal is rendelkezik, mindezt elviselhető áron, ami nem megvetendő ebben az őrült inflációs időkben.
1962-ben adták át hazánk legnagyobb és legszebb szökőkútját, ami a Margitszigeten található. Legutóbbi felújítása 2013-ban volt, azóta 1000 négyzetméteres medencével, rengeteg lámpával megvilágítva 25 méter magasra tör fel, és közben népszerű zenei programokat biztosít.
Valójában egy 1543 és 1548 között, Buda török megszállása után épült sírkápolna. Gül Baba (törökül a baba atyát jelent) dervis (harcoló szerzetes) volt, aki az 1541-es török megszálláskor vesztette életét, majd I. Szulejmán parancsára épült emlékére sírkápolna. A törökök kiűzése után átépítették jezsuita kápolnává. majd 1885-ben a török kormány felújította. A legnagyobb felújítás és bővítés azonban2016 után történt, azóta is jelentős zarándokhelye lett az iszlám embereknek.
A park helyén eredetileg Ganz Ábrahám által 1844-ben épített öntőműhelye állt, amiből később lett a 1878-ban a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár, mely későbbiekben hatalmas villamossági gyárteleppé fejlődött. Ezt ma már múzeum őrzi, és a területén fekszik Buda egyik legnagyobb és legszebb parkja. A park terület közel 5 hektár, ahol rengeteg lehetőség van a kikapcsolódásra, művelődésre egyaránt.
1861-ben nyílt meg a Buda vasútállomás, és a fejlesztések révén lett 1873-ban Déli Pályaudvar. A második világháborúban lebombázták, és csak 1970-ben kezdődött meg komolyabb átépítése, fejlesztése. Ma innen indul Nyugat Dunántúlra a legtöbb vonat.
Budapest egyik leghíresebb, idegenforgalom miatt kiemelkedő jelentőségű helye. Schulek Frigyes tervei szerint 1895 és 1902 között épült, neoromán stílusban. Nevét onnan kapta, hogy ezen a szakaszon a halászok céhe védte a várat a középkorban.
Az eredetileg gótikus stílusban épített királyi palota 1300-tól nagyjából 1400-ig folyamatosan épült. Virágzását Mátyás király alatt érte el, később hanyatlásnak indult, de 1715-ben elkezdődött a palota átépítése, felújítása és bővítése. Ma sem fejezték be a palota állandó építését, valószínű azért, mert akkor a legenda szerint kitör a harmadik világháború, és utána újra lehet folytatni az építkezést…
Egy hangulatos, szép park a Gellérthegy északi lejtőjén. Nevét egy híres szoborcsoportról kapta, mely Wagner Nándor szobrászművész alkotása, amit 2021-ben avattak fel.
Vagy fellegvár 1854 épült Haynau, a magyar szabadságharc leverője parancsára. Harcászati szerepe még a második világháború idején is volt, ma már a szabadság szoborral együtt idegenforgalmi jelentősége van.
Vagy más néven Sziklatemplom lényegében egy természetes barlang átalakítása révén keletkezett. A templom Lux Kálmán tervei alapján 1931- ben készült. Gellérthegyen egyébként több barlang is található, amit az itt található hőforrások alakították ki.
Mai nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapítása 1782-ben volt. A világon az első olyan egyetem volt, ahol a műszaki tudományokat egyetemi szinten oktatták. Eleinte technikai tantárgyakat, alkalmazott matematikát, földmérést, vízszabályozást tanítottak, majd fokozatosan bővült új tantárgyakkal, új ismeretek oktatásával. Mai formájában hazánk legnagyobb egyeteme, ahol a mérnöki szakokon kívül gazdaságtudománnyal is foglalkoznak (Egyébként a játék feltalálója is itt végzett 1975-ben).
Az 1870-es években téglagyárhoz szükséges agyagot innen bányászták múlt században, emiatt keletkezett gödröt amit a talajvíz feltöltött. 1910-ben a tó medrét fel akarták tölteni, de a legenda szerint ez nem sikerült, és innen terjedt el az a nézet, hogy a tónak talán nincs is feneke. A környéket 1958 és 1960 között parkosították, így nyerte el a mai formáját. Ma már szabadidő park és rendezvényközpont is van itt.
A több mint száz éve (1913-1916) épült laktanya ma is őrzi a század eleji eklektikus építészet formai jegyeit. Ma már korszerűen felszerelt, több épületből és szépen gondozott parkból álló komplexum a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár állomáshelye. Eredetileg IV. Károly nevét kapta a laktanya, csak 1946 után lett Petőfi Sándor laktanya.
Az Infopark Közép-és Kelet-Európa első innovációs és technológiai parkja, ami 6 hektáros területen fekszik, és 2009-ig tartó építkezésén 100000 négyzetméter kiadó irodaterület készült, ugyanakkor megtartotta zöld park jellegét, ugyanis a terület fele parkként üzemel. Az Infoparkban elsősorban informatikával, szoftverfejlesztésével, telekommunikációval foglalkozó cégek dolgoznak.
A parkot 1974 és 1979 között épült Kelenföldi lakóteleppel együtt hozták létre az építkezés felvonulási területén. A Bikás- domb (így is nevezik a területet) egy mestersége földkupac, 8 méteres magasságával kiemelkedik a park területéből. A park arról kapta a nevét, hogy a domb tetején áll Kiss István szobrászművész 3 bikából álló szobra. Területe 1 hektár, füves-fás terület, játszóterekkel, wc-vel, fagyizóval. Kedvelt kirándulóhelye lett a fővárosi, elsősorban a lakótelepi embereknek.
Egy bejegyzés egy vendégtől: „Kipróbáltam ezt is. Regisztrációval lehet bemenni, gyorsan el lehet verni rengeteg pénzt. 18 után sokan vannak, a tétek is magasabbak. (Pl.blackjack 2000 a korábbi 1000 helyett) A krupiék többsége segítőkész az újakkal. A parkolás hetköznap 18ig fizetős, estefelé pedig már nehézkes. Egy jagermaister 900 azt hiszem.”
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Feladata: az adók és vámok beszedése, valamint az erre vonatkozó szabályok betartatása és ellenőrzése.
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb állatkertje. 1866-ban nyitották meg a közönségnek, területe 18,4 hektár. Az állatkert megnyitása után a kezdeti lelkesedés elmúlt, és a sorozatos csődök miatt végül 1907-ben Budapest Főváros átvette az állatkeret, és nagyszabású felújítás kezdődött. A megújult állatkert 1912-ben nyitott újra, de a második világháború pusztítása után mindent újra kellett kezdeni. A mai fejlesztés az egzotikus növények és állatok tartására létesített Biodom, aminek megvalósítása anyagi problémák miatt egyelőre meghiúsult.
Valójában mi már a második várat láhatjuk, az első a millenniumra (1896) készült építmény ideiglenesnek bizonyult, és le kellett bontani. A második vár 1902-től 1909-ig épült. A vár nem pontos mása az Erdélyben lévő vajdahunyadi várnak, csak egyes homlokzatokban, részekben hasonlít hozzá. Az egyes részek a középkori magyar várak gótikus és román stílusjegyeit viselik, illetve más épületrészek már reneszánsz, illetve barokk stílusban készültek. A várban kap helyett a mezőgazdasági múzeum már kezdettől napjainkig.
A pályaudvar régebbi, mint a hozzá hasonló Keleti és Déli Pályaudvar. Nevét nem a Nyugat-Magyarországra (egy kivétel: a Dorog-Esztergom vonal) induló vonatokról kapta, hanem a vasúttársaság, amelyik terveztette és kivitelezte (Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság) valójában „nyugati” volt. Ma már városi legenda, hogy a pályaudvar terveit a híres francia Gustave Eiffel készítette, valójában csak Eiffel cége azaz egyik munkatársa volt a szerzője.
Az Országház Magyarország legismertebb épülete, egyben Európában is Magyarország jelképe. Építése 1885-től 1904-ig tartott, de már 1894-ben ünnepélyesen átadták, és 1902 óta a parlament is itt ülésezett. Az épület fűtése is megelőzte a korát, mert távfűtést alkalmaztak. A tervezője, aki megnyerte az 1883-ban a tervpályázatot, Steindl Imre volt, aki már nem érhette meg az épület felépítésének befejezését. A stílusa barokk alaprajz neogótikus részletekkel, az akkori historizáló eklektika jegyében. Az épület a világörökség része lett 1987-ben.
A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet ezen objektuma a XIX. század végén épült Budapest V. kerület Nagy Ignác utca 5-11. szám alatt, de miután a fogház bejárata a Markó utcában van, ezért nevezi a köznyelv Markó utcai fogháznak. Egyébként az itt lévő fogház viszonylag kisebb kapacitású, hiszen az épület nagy részében itt foglal helyett a fővárosi Törvényszék, a Munkaügyi Bíróság, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, az V., VII. és XIII. Kerületi Ügyészség is.
Az épület felépítésének ötlete az 1838-as nagy pesti árvíz miatt fogalmazódott meg, ugyanis a Pesti síkság ezen részén volt egy kis kiemelkedés, ami sok ember életét mentette meg a biztos haláltól. Az árvíz túlélői adományokkal támogatták, hogy ezen a helyen templom épüljön Isten dicsőségére. Hosszas huzavona után az alapkő letételére 1851-ben került sor. Az épület tervezője Hild József volt, aki haláláig vezette is az építkezést. Az épület azonban tervezési és kivitelezési hibák miatt megsüllyedt, le kellett bontani, majd Ybl Miklós áttervezte, ami végül is 1905-re készült el.
Keleti pályaudvar hazánk legforgalmasabb személy pályaudvara. Építése 1884-ben fejeződött be, eredeti neve Központi Indóház, csak 1892-ben nevezték el Keleti pályaudvarnak. A legtöbb vonat innen indul és érkezik, és a nemzetközi vonatok is. Többször átépítették, napjainkban is tart a felújítása.
Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadó képességű sport és zenei rendezvények megrendezésére alkalmas stadionja. Avatása 2018 november 15-én Magyarország-Uruguay labdarugó mérkőzésen volt. Elődje, az 1950-ben épített Népstadion volt, amit elbontottak, bedaráltak, és az új stadion építésénél felhasználtak. Ez Magyarország igazán nemzetközi mérkőzésekre alkalmas stadionja, és a válogatott otthona is egyben.
A Fiumei úti temető (vagy más néven Kerepesi temető) létesítését a pesti városvezetés már 1847-ben elhatározta. Eredetileg köztemetőnek készült, azonban sorra temetkeztek ide a reformkor nagyjai (Vörösmarty, Egressy Béni, Batthyány Lajos, stb. Itt áll Kossuth Lajos Mauzóleuma, ami Magyarország legnagyobb síremléke. Itt található Jókai Mór, Ady Endre síremléke is. 2013-ban az országgyűlés a Fiumei úti sírkertet Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította.
A Magyar Nemzeti Múzeum 1837 és 1847 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója pedig gróf Széchenyi István. A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-1849-es forradalomban, a hagyomány szerint Petőfi Sándor a múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt. Később itt ülésezett a magyar országgyűlés felsőháza, ami az Országház megépítése után költözött el végleg innen. A gyűjtemények fokozatos növekedése miatt innen költött el a Szépművészeti- az Iparművészeti- és végül a Természettudományi Múzeum.
ELTE Füvészkert Magyarország első botanikus kertje, mely ma már csak oktatási célokat szolgál. Az 1771-ben alapították, majd 1847-től található a mostani helyén. A Pál utcai fiúk regényében szereplő Pálmaház is itt található. Büszkesége a kertnek a 150 éves páfrányfenyő, a Victória-ház, amelynek medencéje a paraguayi óriás tündérrózsának ad helyet. A Füvészkert elnevezés Diószegi Sámueltől származik, aki az első Magyar Füvészkönyv szerzője is egyben.
A XIX század végén merült fel egy modern városi kórház felépítése. Így alakulhatott meg az Üllői úti Új kórház, melyet később Szent Istvánról neveztek el. A fokozatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több épületet emeltek, és ma már a Dél-pesti Centrumkórház hazánk legnagyobb és talán legfejlettebb egészségügyi komplexusa.
1855-ben született meg a terv, hogy a rendkívül poros, valójában futóhomokos kőbányai területet akácfákkal betelepítsék. Később inkább nemesebb fákat (platánt, hársat, kőrist) is telepítettek, és létrehozták Budapest legnagyobb közparkját. Területe 112 hektár, de ennek több mint felét zárt sportlétesítmények foglalják el. Itt épült fel ( 1977 ) Budapest egyetlen Planetáriuma, melynek elhanyagolt állapota ma már nem teszi lehetővé a csillagos égbolt bemutatását a látogatók számára. Az egykor szebb napokat látott parkot az eredeti száz kertész helyett ma már csak 8 kertész segíti, időnként önkéntesek segítségével.
Az új Nemzeti Színház 2002 március 15-én nyitotta meg kapuit. Első díszelőadása Madách Imrétől Az ember tragédiája volt. Ennek az új színháznak a megvalósítása rengeteg vitával indult még 1964-ben, majd állandó vitáktól, változó helyszínektől kezdve, tervpályázatokon keresztül végül Siklós Mária építész terve alapján valósult meg. A stílusa vegyesnek mondható, az építészkamara annak idején el is utasította, de végül is megvalósult, és ma már rendszeresen tartanak itt előadásokat.